Melody Beattie : Július 25. TARTS KI!

A gyógyulás útján elsajátított új viselkedésmódokat akkor is kitartóan gyakorold, ha esetenként sutának érzed magad; akkor is, ha még nem ivódtak beléd, vagy ha nem érted őket teljesen!

Néha évekig eltarthat, míg a gyógyulás gondolata fejünkből a szívünkbe és

lelkünkbe hatol. Ugyanolyan szorgalommal, erőfeszítéssel, és kitartó gyakorlással kell foglalkoznunk az új viselkedésmódokkal, ahogy függőségi

viselkedésmódjainkkal tettük. Néha erőltetnünk kell, hogy természetellenesnek érzett dolgokat is megtegyünk. Azt kell mondanunk magunknak, hogy akkor is meg kell tennünk magunkkért, ha nem igazán hisszük el. És ezt napról, napra, évről, évre folytatnunk kell!

Oktalanság volna azt várni, hogy ez az új életmód egyetlen éjszaka a vérünkké válik. Lehet, hogy hónapokig vagy évekig úgy kell tennünk, "mintha", míg a gyógyulás viselkedésmódjai természetessé nem válnak.

Hosszú évek múlva is észrevehetjük, hogy feszültebb vagy nehezebb

időszakokban visszatérnek a régi gondolkodás-, érzés- és viselkedésmódok.

Lehetnek olyan rétegei érzésvilágunknak, melyeket csak évekkel gyógyulásunk kezdete után vagyunk hajlandók elismerni. Nem baj! Ha eljön az ideje, fel fogjuk ismerni őket.

Ne add fel! Idő kell ahhoz, hogy önmagunk szeretete lényünk mélyébe ivódjék.

Folyamatos gyakorlást igényel; sok tanulásra és újabb és újabb tapasztalatokra van szükség.

És amikor már úgy gondoljuk, hogy célba értünk, rájövünk, hogy még többet kell tanulnunk.

Ez a gyógyulás öröme. Egész életünkben tanulnunk és fejlődnünk kell! Törődj magaddal mindig, és mindentől függetlenül. Gyakorold újra meg újra az új viselkedésmódokat! Minden napra legyen feladatod! Szeresd magad akkor is, ha nem érzed természetesnek! Tégy úgy, "mintha", egészen addig, amíg kell, még ha a szükségesnél hosszabbnak tűnik is számodra ez az idő! Egyszer csak észreveszed, hogy amivel oly sokat küszködtél, és sokszor csak kényszerrel tudtad rávenni magad, most végre magától értetődő. Elérte a lelked.

Ezután kezdj el tanulni valami újat és még jobbat.

Ma ismételten gyakorlom a gyógyulás viselkedésmódjait, ha nem érzem is őket természetesnek. Kényszeríteni fogom magam, hogy akkor is megtegyem a szükséges lépéseket, ha közben sutának érzem magam. Addig tanulom az önszeretetet, amíg nem szeretem magam igazán.