Melody Beattie : Szeptember 20. SPONTANEITÁS

Gyógyulásunk alatt megtanuljuk elengedni magunkat. Megtanulunk az ösztöneinkre hallgatni.

A spontaneitás egyesek számára ijesztő lehet. Megijedhetünk attól, hogy elveszítjük az irányítást. Lehet, hogy még mindig a függőség szabályai szerint élünk, melyek tiltják a spontaneitást – légy jó, légy tökéletes, légy erős, légy komoly és mindig fogadd el az irányítást.

Lehet, hogy a spontaneitást azzal társítjuk, hogy rögeszmésen, kényszeresen, önpusztítóan és felelőtlenül mutatjuk ki érzelmeinket. A gyógyulás folyamán nem erről van szó. A pozitív spontaneitás azt jelenti, hogy szabadon kifejezzük, kik vagyunk, úgy, hogy ez élvezetes és egészséges legyen, és ne bántson se minket, se másokat. Annál jobban sikerül spontánul viselkednünk, minél jobban fejlődik önértékelésünk, és nő önbecsülésünk. A spontaneitás összefügg azzal, hogy tudjunk játszani, és képesek legyünk az intimitásra. Ehhez mindenekelőtt el kell engednünk azt az igényünket, hogy mindig kontrollálni akarjuk magunkat és másokat. Ne fogd olyan rövidre a pórázt! Mi van akkor, ha hibázol? Mi van, ha tévedsz? Ízlelgesd fogyatékosságaidat. Hagyd, hogy egy kicsit gyönge és sebezhető légy! Kockáztass!

Ma elhajítom a szabálykönyvet, és élvezem, hogy az vagyok, aki vagyok. Örömömet lelem az élet ajándékában, önmagamban és másokban.